A 2017. évi Nagy Tokaji Borárverés borászatai és borai

A Tokaji Borlovagrend büszkén mutatja be a 2017. évi Nagy Tokaji Borárverés borászatait és borait.

Április 22-én 9 hordós és 11 palackozott tételre licitálhatnak Tokaj kultúrális negyedében.

A három napos Tokaji Tavasz rendezvény ötödik éve írja be magát a borvilág legrangosabb eseményeinek sorába. Idén is szakmai programok, számos kóstoló, gasztronómiai és zenei élmények teszik színessé az áplilis 21 és 22-e közötti Tokaj-Hegyaljai hétvégét.

Legyen részese Ön is a Tokaji Tavasznak. Programjaink hamarosan online foglalhatók weboldalunkon.

 

img-1

A Nagy Tavaszi Borárverés 2017. kapcsán beszélgetett Szepsy Istvánnal Mészáros Gabriella

szepsy

Szepsy István karizmatikus borász. Évjárata 1951. Gyerekkorának kulisszái a szőlőhegyek voltak. Apja mellett járta azokat, s játszótértől a sportpályáig, minden a szőlőhegy volt számára. 17 éves korában szüretelték azt a szőlőt, melyből neki az örök minta, a 68-as aszúesszencia származott.

Ma 2017. február 10-én Tokajban ülünk és beszélgetünk. Évjáratról, szőlőről, furmintról, klónokról és persze az áprilisi ötödik Nagy Tokaji Borárverésről. Nem mondok újat azzal: ha az árverésen megjelenik a Szepsy Pince egy tétele, szinte az előkészületek is másként alakulnak. Aki nem vásárol csak érdeklődik – esetleg szeret – az is igencsak készül a licitre szánt tétel egyetlen kóstolási lehetőségére, április 22-én délelőtt, a borok vakkóstolásán. Szenzáció lenne csupán mindez? Csak azért, mert két évvel ezelőtt rekord áron kelt egy hordónyi száraz Szepsy Furmint, a Nyulászó 58-as? Nem hinném. Lehet, hogy egy-egy ilyen leütési ár sokakban kérdések sorát veti fel, de ahogy István vallja, Hegyalja értékeit be kell árazni. Ennek nálunk ugyan egyelőre komoly hagyománya nincsen, de épp ezért kell valakinek elkezdenie. Nem várhatjuk el senki mástól, hogy Tokaj és a Kárpát medence adottságait a maguk valójában kezeljék. Senkinek nem érdeke ugyanis rajtunk kívül, hogy mindaz a természeti adottság a tokaji borok árában is megjelenjen, ami a borvidék termelői számára egyelőre csak mint potenciál mutatják a jövő útját.
Tokaj-Hegyalja tele van nagy borász személyiségekkel. Ha másért nem azért, mert itt csak egészen hosszú távban lehet gondolkozni és ez kirostálja a kisstílű spekulálókat, szerencselovagokat…
Igaz, a szőlő sehol sem a rövid úton meggazdagodni kívánók kedvence. De Tokaj most különleges korszakot él át. Vissza kell találni az legnagyobb aszúkhoz, a hagyományt össze kell kapcsoljuk a Furminttal és a csúcstermőtermőhellyel. A keresés és a kutatás csak áttételes bizonyítékokra épülhet. Hiába kóstol valaki nagy nemzetközi árveréseken vásárolt, eredeti címkével pompázó, gyönyörű 150 éves aszúkat, ez nem adja kezébe a rejtély kulcsát, csupán erősíti sejtésünket: a tokaji aszú a világ legjobb bora. Ezt pedig a borok árának is ki kell fejeznie.

Ilyen előzmények után kérdezem Istvánt az idei árverésre benevezett tételéről.

„A 2011-es Aszunkból tervezek egy tételt az árverésre küldeni. A múlt évben sajnos nem volt olyan bora a pincészetnek, amivel előállhattunk volna, de most ezt az aszú tételt megmutatnánk. A botritisz az elmúlt években 2008 után szinte egyik évben sem volt olyan mértékű, amit vártunk, vagy szerettünk volna. A nagy melegben megvastagodik a furmint héja és ilyenkor a botritisz nem tud olyan tiszta és határozott karaktert mutatni, mint mondjuk 1999-ben. Ez jellemző volt 2012-ben és valamelyest 2011-ben is. De a két év közül 2011 mégis jobbnak volt mondható, nem szenvedett a szőlő annyira, mint egy évvel később. Nagyon szép selymes borok születtek, erősen töppedt aszú bogyókból, lassabban kialakuló botritisszel. Vastag, krémes bor, most még persze nagyon fiatal.”

Következő kérdésemmel a korábban már rebesgetett aszú-stílus-váltást feszegettem.

„Igen, készülünk egy komolyabb váltásra az aszú készítésénél is. Korábban mi 5-6 évig tartottuk hordóban az aszúkat. Ezek a borok is szépek és koncentráltak voltak, de szeretnénk egy kicsivel még gyümölcsösebb, élénkebb borokat készíteni. Ehhez valamelyest mindenképpen csökkenteni kell a hordóban töltött időt. Bizonyos évjáratokban jó, ha hosszabb a hordós érlelés, de az élénkség megtartásáért korábban ki kell venni az aszút a fából. Ha jó az alapanyag, akkor az egyensúly így-is-úgyis megvan. Savak, cukor, jó ásványosság hosszúvá és komplexszé teszi a borokat. Nagyon fontos az aszúszemben a minősége. Hogy mennyire érett a szőlő a gomba behatolásakor. Ez dönti majd el, hogy milyen is lesz a bor.

Ahogy a Tokaj- hegyaljai album – 1867- 62.oldalán a 4. bekezdés írja: „Képződik az aszú más módon is, de kivételes esetekben. A túlérettségre jutott bogyók t.i. októberben már a héjjaik és beltesteikben annyira megvéknyodván, hogy kivált ha éjelenként csípős derek csigázzák meg, nappal pedig a nap sugarai felhevitik, s szikkasztó szelek érintik, ezek folytán a vizrészek azokból mindinkább elillannak, s napról napra összébb fonnyadván, végre teljesen aszúkká válnak.”

Saját kóstolási tapasztalataim alapján a bor szinte robban az ember szájában. Elevensége szinte meglep. Hibátlan aszú, selymessége némiképp emlékeztet a világ minden bizonnyal egyik legjobb édes borára, az 1999-es Szepsy Cuvée-re.

„A furminttal is folyamatosan próbálkozunk. Most már van valamennyi tapasztalat a saját ültetvényeinkben is háború után szelektált nagyobb fürtű klónokkal is. Korábban azt gondoltuk, hogy ezekből a furmintokból nem lehet majd komoly borokat készíteni. Most sikerült már egy-két dűlőből önállóan kóstolni tételeket és meglepően szépek, jó szerkezetűek, elég élénk savakkal, gazdag ízekkel. Fontos, hogy a levegős fürtöket adó fajtaváltozatokkal foglalkozzunk, a tömör fürt sajnos a rothadás miatt nem biztos, hogy a legjobb. Persze koncentrált lesz a bor, de ha beindulna valahol a rothadás akkor nagyon nehéz megállítani. Ezért jobbak eleve a kicsit biztonságosabb, lazább szerkezetű fürtöt adó klónok. Kell foglalkozni a szőlővel, különben nem jutunk előbbre a minőséggel. Csak a minőség folyamatos emelése lehet az az út, amit a tokaji termelőknek járniuk kell. Itt a borvidék talajainak egyedisége nem mutatható meg másként csak így, ha nagyon kicsi parcellákat és önálló fajtaváltozatokat is be tudunk mutatni. Ez csak így lesz egyedi és megismételhetetlen, utánozhatatlan. Az aszúkészítésnél is erre kell törekedni. Egy nagy aszú a komoly cukortartalom ellenére is meg tudja mutatni a különbségeket. Nagyon hiszek a furmintban és abban, hogy az édes borban is megmutatja majd a képességeit. Még van dolgunk. Haladunk előre. Hol gyorsabban, hol lassabban, de mindig előre. Az árverés fontos lépés ezen az úton. Pontosan itt van lehetőség arra, hogy nagyon kicsi tételeket bemutassunk. Nekünk magunknak is meg kell tanulnunk, melyik dűlőből mit tudunk végül kihozni. Folyamatosan meg kell mutatni, meddig jutottunk. Ehhez is nagyon fontos, hogy az árverésre sokan eljöjjenek, itthonról is, külföldiek is. Kóstolják meg a borokat, nézzék meg a területeket, a dűlőket. Ez adhat nekik tudást és tapasztalatot. Akárcsak nekünk is.”

Az ötödik Nagy Tokaji Borárverés 2017. április 22-én Tokajban lesz. A részletes program hamarosan várható.

Mészáros Gabriella