Mathilde Hulot interjúja Gál Helgával, a Külgazdasági és Külügyminisztérium vezető tanácsadójával 

Gál Helga

Nagyon sokat szoktál utazni, hogy öregbítsd a Magyar borok hírnevét. Milyen a Külgazdasági és Külügyminisztérium bor és gasztronómiai tanácsadójának lenni?

A családommal Magyarország észak-keleti részén, vidéki környezetben nőttem fel, de Olaszországban kezdtem el igazán érdeklődni a borkultúra iránt. A bátyám, Tibor borászatot tanult, majd Toszkánába ment dolgozni. Követtem őt és felfedeztem a hatalmas szőlőskerteket, melyek nagy családok birtokában álltak: Antinori, Frescobaldi, és így tovább… ahol generációkon keresztül átadták a tudást és tiszteletet a borkészítéssel kapcsolatban. Ez nagyon új volt nekem. Időközben megtanultam olaszul, majd angolul. 1993-ban bátyám megalapította saját borászatát Egerben (Magyarországon), illetve én magam egy új munkát találtam, mint sommelier a budapesti Gundel étteremben kezdtem dolgozni 1996-ban. Aztán export menedzserként beutaztam a világot a magyar borok képviseletében, először a Tűzkő borászatnak dolgozva (akkoriban Európai Bortermelők volt a nevük), mely az Antinori család tulajdonában áll a mai napig. Továbbá több termelő képviseletében, akik az 1998-ban alakult Pannon Bormíves Céh tagjai voltak (pl. Tiffán, Gere, Bock, Gál Tibor, Szeremley, Árvay, Szepsy) sok külföldi kiállításon, promóciós rendezvényen vettem részt. A bátyám 2005-ben bekövetkezett halála nagyon megrázott mindenkit, nehéz volt ezután megtalálni a helyünket. Onnantól kezdve tanácsadóként tevékenykedtem, valamint 2008 és 2010 között egy “Celebrity” nevű óceánjáró hajón dolgoztam az Amerikai Egyesült Államokban. Amikor visszatértem Magyarországra, a Földművelésügyi Minisztérium alkalmazásába álltam, pontosan akkor, amikor Magyarország átvette az Európai Bizottság féléves, elnöki tisztségét. Majd az elnökség végével felkérést kaptam, hogy legyek bor- és gasztronómiai tanácsadó a Külügyminisztériumban. Feladatom elsősorban a külképviseletek minőségi borokkal történő ellátása, ezen túl a külföldi rendezvényeken népszerűsíteni a magyar borokat, illetve a kifejezetten ránk jellemző, gasztronómiai elemeket szerte a világban. Mondhatjuk, hogy minisztériumunk a legnagyobb exportőre a magyar boroknak, mivel közel 140 országba juttatjuk el a beválogatott borokat!

Mi történik akkor, amikor Magyar Bornagykövetként kiejted a “Tokaj” szót a szádon mondjuk egy londoni, vagy tokiói borbemutató során? 

Tokaj méltán nagyon híres és ezt a nevet mindenki ismeri. Habár az emberek nem mindig tudják, hogy ez a város Magyarországon van… Valahol Európában tudják betájolni. A “Tokaj” szó mellett még ismerik az “Aszú” szót is, amit az édes, nemespenészes borokhoz társítanak, de legtöbbjük nem tudja megkülönböztetni ezeket a jégboroktól és gyakran összekeverik őket a spanyol vagy portugál, édes, desszertborokkal. Ezért szoktunk elsősorban szakmai borbemutatókat szervezni, illetve elmagyarázni minden egyes bor sajátosságát.

Hogy látod a Borlovagrend jövőjét és tevékenységet a 2012-es elindulása óta? 

Ez egy csodálatos ötlet/ gondololat, amit az aukciókon résztvevő termelőknek valamint a Lovagrend tagjainak is meg kell érteniük. Ha minden egyes tag egyenként összefog, akkor Tokaj hírnevét nagyon messzire eljuttathatják ezáltal. Nagyon meghökkentem, amikor a legutóbbi aukció során azt láttam, hogy nincs ott a „fél világ”! Ez az esemény számos új ügyfelet, borfogyasztót és vásárlót hozhat nekünk Hegyaljára. Bornagykövetként azt szeretném felajánlani, hogy a tokaji borok képviselve legyenek a lehető legtöbb országban. Ahhoz, hogy ezt elérjük, a Külgazdasági és Külügyminisztérium, valamint a magyar nagykövetségek megnyitják kapuikat és tárt karokkal várják a Borlovagrend ténykedéseit. Indítsunk be egy új korszakot!